Mikor be�rtek a h�zba Sandy lassan �s f�radtan cammogott fel a szob�j�ba. Tom csak n�zett ut�na, hogy elf�rasztotta a suli, de a sulib�l nem lehet kegyelem miatt kihozni a gyereket. Most kapott �szbe, hogy m�g nem vettek suliba felszerel�st. M�r nem akart ut�na kiab�lni, ez�rt felh�vta testv�r�t.

-         De sok�ig tudt�l mell�zni tes�, haza�rt a kisasszony? – k�sz�nt a telefonba Bill.

-         Ilyenkor tudlak szeretni �csi. Igen haza�rt �s k�ne egy kis seg�ts�g. �t tudn�l j�nni, vigy�zni r�?

-         Ugye nem csajozni m�sz, mert akkor ne is sz�m�ts r�m.

-         Nem csajozni megyek. Bev�s�rolok neki, egy kis meglepet�s.

-         V�gre viszonzod az � meglepet�seit. – hallatsz�dik, ahogy elmosolyodik.

-         Igen, de nem mindegy milyen �rtelemben lep meg. Na gyere. 2 perced van. – s�rgette.

-         Megyek. – ezzel le is tette a telefont �s 2 percre r� m�r Tom bej�rat�n�l kopogott.

-         K�szi �csi. – h�l�s pillant�sok �rkeztek, azzal t�vozott is siet�sen. Ekkor j�tt le Sandy az emeletr�l.

-         Bill b�csi. – mosolyodott el, hogy vend�g �rkezett, majd a mosoly az arc�ra fagyott, mikor megl�tta kifele rohanni az apj�t. – apa hova rohan?

-         Dolga van, nemsok�ra j�n. – adta a r�vid v�laszt Bill �s becsukta az ajt�t.

-         Kanos? – k�rdezett r� egyszer�en, amin Billnek kikerekedtek a szemei.

-         Felvil�gos�t� �r�t tartott neked? – m�g mindig hatalmasra ny�lt meglep�d�tt szemek.

-         Nem tudom mit �rt mindenki felvil�gos�t�s alatt. Titeket k�ne felvil�gos�tani arr�l, hogy ne hordjatok nekem �ssze ilyeneket, mert �gyse mondj�tok el!

-         Na l�tod Sandy ez okos gondolat.

Ezzel annyiban is hagyt�k a t�m�t. Abban az egy �r�ban, m�g Tom t�vol volt otthon�t�l egy �ruh�zban, amit miatta ki kellett �r�teni, mivel t�l sok fan tapadt r� els� pr�b�lkoz�sra. Tom minden lehets�ges dolgot �sszev�s�rolt Sandynek, amire csak sz�ks�ge lehet. Spir�l �s norm�lis f�zetek, sima, n�gyzetr�csos, vonalas, kicsi, nagy, mint�s stb. �s mindenf�le sz�n� �s fajta toll, ceruza vonalz� �s egy�b. No meg egy l�ny�hoz ill� iskolat�ska. De mindj�rt kett�t vett bel�le a biztons�g kedv��rt. Tolltart� �s minden, ami kell. M�g az egyik ott dolgoz� n� is seg�tett neki. El�g sok�ig tartott mire mindent megvett. Hatalmas batyuval t�rt haza ut�na.

-         Megj�ttem. – sz�lt testv�r�nek be�rve a h�zba �s lepakolva a nagy batyut.

-         V�gre itt vagy. – n�zett h�tra a kanap�r�l Bill.

-         �r�l�k, hogy hi�nyolt�l. – ny�jt�zik egyet �s le�l testv�re mell�. - Na hogy ment a csajossal?

-         El�g j�l. Nem hisztizett, meg semmi, csak �pp a kanoss�godr�l k�rdezett. – jelentette ki, mintha azt mondan� a f� z�ld. Tom �pp ekkor nyelt egyet, ami f�lre is ment, ez�rt k�h�gni kezdett. – Igen valami ilyesmi zajlott le bennem is. De m�gis miket hordasz te �ssze szeg�ny gyereknek?!

-         Tudod te milyen neh�z a gyereknevel�s?

-         Tom, idefigyelj. T�l nagy dolog lenne azt a k�r�st betartani, hogy fogd vissza a f�rfi, feln�tt n�kh�z csiszolt �szt�neidet, mikor � is a k�zelben van?

-         Megpr�b�lom…

-         J� lenne ha siker�lne is. Most alszik. �n megyek. J� �jt. – mondta majd el is hagyta szav�hoz h�en a h�zat.

Tom nem akart m�g aludni. Jobban mondva nem nyomta el az �lom. Ez ment este p�r �r�n kereszt�l. Csak a TV-t kapcsolgatta, mikor l�pteket hallott fentr�l, ami a l�pcs�n �t egyre k�zeledett fel�, majd a hang ir�ny�ba fordult �s egy kiss� �lmosan pislog� Sandyvel tal�lta mag�t szembe.

-         H�t te? Mi�rt nem alszol? – pislogott r� meglepetten. Azt a kev�s f�radts�got is azonnal kiverte a szem�b�l Sandy.

-         Tudtam, hogy nem tudsz elaludni, ez�rt felkeltem. – v�laszolta egyszer�en �s le�lt f�radtan apja mell�.

-         Te �lmon kereszt�l j�ssz r� dolgokra? – n�zett r� h�ly�n.

-         �j k�pess�g. – h�zta ki mag�t, �s a TV-t n�zte k�zben. Tom csak kapcsolgatta a TV-t nem is n�zte mit csin�l vagy hova kapcsol. Ehyik pillanatban mikor odan�zett, mit n�z annyira l�nya, akkor l�tta, hogy pont egy sz�l�st vezetnek le. Teljesen r�szletesen, mutatva �s elecsetelve minden pillanat�t. – Csod�latos dolog a sz�let�s. – meredt a k�perny�re �s kisl�nyosan jegyezte meg az el�bbit. Apja el�sz�r hitetlenked� fejjel jutalmazta a kijelent�st, majd hozz�mer�szkedett sz�lni.

-         F�j, dehogy! Undor�t�! – fintorgott.

-         Az egyik legterm�szetesebb dolog, de az eredm�ny csodasz�p – h�zza ki mag�t eg�san �s b�szk�n.

-         Magadra gondolsz?

-         Igen – vigyorog, mire apja csak elh�zta a sz�j�t finny�san.

-         Akkor �n is csod�latos vagyok.

-         Jujj, azaz eg�! – n�zett apj�ra, hogy mennyire odavan mag�t�l.

-         �s neked? Te kezdted!

-         Volt kit�l �r�k�ln�m.

-         �n mondtam m�sodj�ra, ez�rt mondhatn�nk, hogy �n �r�k�ltem t�led.

-         Mindig is tudtam, hogy �rettebb vagyok n�lad… - gy�zedelmes arc, mire az apja csak f�radtan n�zett r�, amolyan „sz�m�tanom kellett volna erre” n�z�ssel.

-         Any�d nevelt ilyen pimasznak vagy veled sz�letett tulajdons�g?

-         T�led �r�k�lt tulajdons�g. – vigyorog.

-         Tudod mit? Seg�tett�l lef�rasztani engem. Ink�bb menj�l fel te is aludni, most m�r �n is megyek. – mondta mik�zben tenyer�vel v�gigt�r�lt az arc�n. Nem gondolta volna, hogy l�nya m�g este is megtal�lja bosszantani.

-         J� �jt. – vigyorgott a l�ny �s �lmosan vissza fels�t�lt a szob�j�ba. Ez ut�n m�r csak egy ajt�csuk�d�s hangja jelezte, hogy ism�t nyugov�ra t�rt.

Tom sem tett m�sk�ppen. Kinyomta a TV-t �s felbandukolt a szob�j�ba f�radtan �s � is eltette mag�t, ez�ton sikeresen. Reggel 7-kor �v�lteni kezdett a telefonja, jelezve kelni kell, ugyanis cs�t�rt�k van �s Sandynek meg suli. Lassan kim�szott az �gyb�l, fel�lt�z�tt �s �thajtott a l�nya szob�j�ba, aki b�k�sen aludt m�g. Elmosolyogta mag�t �s odament az �gy�hoz.

-         Sandy. �breszt�. – keltegette, de semmi moccan�s erre. – Kicsim. – mondta �s megsimogatta az arc�t, mire a l�ny szemei kipattantak �s fel�lt az �gyba. Ugyanazzal a lend�lettel meg is �lelte apj�t.

-         J� reggelt apa! �n is szeretlek. – �lelte egyre szorosabban. Tom szeme pedig ugyanolyan ar�nyban kerekedett ki egyre jobban.

-         Na… na �lt�zz�l, m�g miel�tt megfojtasz. – tolta el mag�t�l.

-         Azt mondtad, hogy kicsim! – ugr�lt fel le.

-         Tegnap m�g �rettebbnek mondtad magad. – vonta fel piszk�l�d�an a szem�ld�k�t.

-         Nem mondtam. – �llt meg �s hitetlenkedve, csod�lkozva n�zett apj�ra.

-         Dehogynem. Tegnap este kiosztott�l.

-         Nem is voltam �bren, mikor hazaj�tt�l.

-         De miut�n Bill elment 2 �r�val vagy 3-mal j�tt�l �s dum�ltunk.

-         Ne hazudj.

-         Komolyan mondom. Nem eml�kszel? Le�lt�l mell�m TV-zni �s �ppen sz�l�st mutattak benne �s r�gt�n volt megjegyezni val�d.

-         Nem eml�kszem. �n eg�sz �jjel aludtam.

-         Akkor alvaj�rt�l. – gondolkozott el �s h�rtelen ijedt k�pet v�gott. – akkor �jszak�ra bekulcsollak, hogy nehogy esetleg a fr�szt hozd r�m! – szinte a v�r is megfagyott benne. Ha a l�nya alvaj�r�, akkor az is meglehet, hogy egyszer mikor az �jjel k�zep�n felkel ott fog �llni mellette. M�g a hideg is kir�zta. Nem akarta, hogy olyan est�ben r�sze legyen.