- Na hozd a macid... �s menj�nk... Tomb�csi sem v�rhat r�nk �r�kre - kuncogtam fel.
- Nem b�csi. - v�gott m�s�rt�d�tt arcot Tom, de nem siker�lt t�l hitelesre, f�leg, hogy elnevette. Majd a kocsihoz mentek, ahol tom m�r nyitotta is a h�ts�ajt�t, hogy be�ltesse a kis Mirjamot, aki csak csod�lkozva n�zte a kocsit.
- �l�s? - k�rdezte aranyos hangj�n, ugyanis � m�g kicsi volt �s gyerek�l�s vagy magast� kell neki, de az nem volt a kocsiban.
- Tom... t�l kicsi, hogy magas�t� n�lk�l �lj�n be. - mosolyogtam r�. - Ink�bb csak s�t�ljunk el a legk�zelebbi parkba, j�?
- Az az igazs�g, hogy nekem m�g van dolgom otthon, ez�rt akartam kocsival menni, de milenne ha holnap is tal�lkozn�nk? Nagyon j�l�reztem magam �s megszeretn�m ism�telni... persze ha van kedved...
- Az remek lenne- mosolyogtam el . �r�ltem hogy akar m�g tal�lkozni. "Jaj istenem m�rt van ilyen sz�p szeme? Baszus.. m�r megint belepirultam..."
- Meg is adod a telefon sz�mod hogy h�vhassalak? -  mosolyodik el �s egyb�l a telefonj�r�t kezdett el kotor�szni. �n is el�vettem az eny�met.
- Persze ha �n is megkaphatom – pr�b�ltam elt�ntetni a zavaromat de nemnagyon siker�lt. Szinte pirulva dikt�ltam le neki a telefonsz�momat majd miut�n � is ledikt�lta, ism�t belen�ztem a csillog� barna szemp�rba.
- Ez csak term�szetes. - mosolyogva bep�ty�gte sz�m�t Viki telefonj�ba. - Nagyon �r�l�k hogy tal�lkoztunk... akkor holnap- lassan odahajolt �s egy puszit nyomott a sz�mra majd be�lt a kocsiba �s elhajtott.-"�des istenem... ez a pasi egyszer�en eszm�letlen... �s sz�jra puszit adott... menten elolvadok... de nem t�nik neki �gy hogy hamar megkap? Jaj mit tegyek... f�lek Adamt�l... de m�r nemb�rom vele... kell tennem valamit... Tom... �...� m�snak l�tszik... kedves... sz�vd�gleszt� - itt egy levakarhatatlan mosoly ker�lt az arcomra �s elpirultam- �s egy�ltal�n nem volt durva m�g azokat az apr� jeleket sem vettem �szre amik erre utalhattak volna mint anno Adamn�l amik felett elsiklottam vagy nem vettem �szre"
Majd Mirjammal egy�tt elment�nk a megbesz�lt helyre, a parkba. M�r ott v�rt minket Betty. Mirjam boldogan szaladt anyj�hoz.
- Szia. - k�sz�ntem bar�tn�mnek.
- Sziasztok. - mosolyodott el �s k�t puszit kaptam t�le, majd adott l�ny�nak is, aki ut�na mint egy kis majom, a nyak�ba csimpaszkodott boldogan, �gy Betty karjaiba vette �t �s �gy egyenesedett fel vele. - H�t te mit�l vagy ilyen v�r�s? - lep�d�tt meg, a m�g mindig magamon viselt pirul�son.
- Tal�lkozott Tomb�csival - kezdett pletyk�lni a kisl�ny, de nemtudtam r� haragudni, hisz gyerek... de ellenben �n teljesen elpirultam, ahogy megeml�tette Tomot. - Vicces a b�csi. - na erre m�gjobban elpirultam.
- Igen? - mosolygott r�m Betty sokat sejt�en a pirul�somat l�tva. - Vikiii - h�zta a nevem vigyorogva. - Mes�lj csak. - mire �n m�gjobban elpirultam de eszembe jutott Adam.
- Majd elmes�lem de most rohannom kell... Adamnek nemszoltam hogy vigy�zok a kiscsajra...- els�t�t�lt kicsit a tekintetem- na szijjasztok...- azzal ott is hagytam a parkban a k�t egy�nt �n meg hazasiettem. Nemsokkal ut�nnam Betty  padja mell� �llt egy kicsit fura kin�zet� �m ann�l s�rmosabb f�rfi �s n�zte a gyerekeket mosolyogva �s elt�n�dve.
- Le�lhetek? - mutat a padra, majd a t�bbi padra n�zett, amik dugig voltak, hiszen minden sz�l� a k�rny�kr�l idehozta a gyerek�t. Bettyt, fiatal kin�zete miatt sokan nem is n�zn�k anyuk�nak.
- Anya, n�zd! Szedtem neked vir�got!- azzal �t is adott neki egy sz�lat majd r�n�zett anyja mellet �l� f�rfira mosolyogva �s neki is ny�jtott egyet.
- K�sz�n�m- k�sz�nte meg a n�. �m a f�rfi meglep�d�tt hogy gondolt r� de j�l esett  neki a gesztus.
- K�sz�n�m sz�phercegn�- k�sz�nte meg mire a kisl�ny a megsz�lit�sra boldogan felkacagott.
- Hogy hivj�k a b�csit? - k�rdezte aranyosan �s kiv�ncsian meg a kisgyerek mire a f�rfi elmosolyodott.
- Bill... Bill Kaulitz...�s t�ged sz�pl�ny? �s ha szabad, az anyuk�d�t is megtudhatom? - kedvesen n�zett r� majd az anyuk�j�ra is.
- Mirjam Hausmann. - mutatta be l�ny�t az anya. Mirjam csak �desen mosolygott, b�logatott b�szk�n �s egy k�zeli homokoz�ba ment j�tszani. - �n pedig Betty K�sse. - mutatta be mag�t is kedves hangnemben.
- �r�l�k hogy megismerhetlek...-kezet fogtak �s mosolyogva n�zett a kisl�ny fele aki m�r a homkoz�ban j�tszott- szerencs�s egy apja lehet... gy�ny�r� kisl�ny...- kicsit szomor� volt hisz � is szeretett volna gyereket.
- K�sz�n�m. - mosolyog.  - igen szeretni val� gyerek. - n�zte a homokoz�ban j�tsz� kis t�nem�nyt. - igen szerencs�s az apja...
- Am�gy hogy b�rod? - n�zte mosolyogva az energikus kisl�nyt.
- M�rmint mit? - csod�lkoztam el k�rd�s�n.
- Hogy csal�danya vagy... �gy�rtem fiatal vagy.
- Nem olyan �rd�ng�s dolog, mint azt k�pzeled. - elmosolyodott a n�, �s j�t�kosan n�zett r�, hogy nyomat�kos�tsa, amit mondott. - Sokan annyira f�lnek ett�l.  Csal�d... h�zzass�g, gyerekek, de nem v�szes... szerintem. J� az ha az ember nincs egyed�l. Van egy mindennapi t�rsa. �s egy kis gyerk�c aki�rt van �rtelme �lni, akinek a csepered�s�t v�gign�zheted. Csod�latos dolog �s neked vigy�znod kell arra hogy minden olyan is maradjon. Lehet, sokszor f�raszt�, de az eredm�ny, ami szinte minden nap l�tsz�dik �s tapasztalhat�, felemel�. - besz�lte el a n� a helyzetet, mik�zben csod�lva n�zte a j�tsz� kis cs�pps�get. Bill pedig mosolyogva hallgatta �s n�zte � is a kisl�nyt.
- Megh�vhatlak titeket egy forr� csokira? - mosolygott kedvesen Bill.