-         Ilyenkor olyan b�szke vagyok r�d. – borost�s arc�n v�gig futott egy mosoly, ahogy v�gign�zte l�nya kis megf�leml�t�s�t.

-         Ilyet is ritk�n mondasz – jegyezte meg a l�ny.

-         M�g ez is baj?

-         Egy sz�val sem mondtam. Csak megjegyeztem, hogy ritka kincs, ha nem a s�t�tebbik oldalamr�l n�zel. – vigyorgott apja k�p�be.

-         Nem szeretem, mikor okoskodsz… - laposan n�zett a l�nyra.

-         Mert olyankor j�ssz r�, hogy okosabb, �rtelmesebb, jobb, szebb, aranyosabb, intelligensebb, �gyesebb… - innent�l m�r csak motyog�s �s tompa hangok hallatsz�dtak, ugyanis Tom humanista kussoltat�st alkalmazott sz�jon k�zr�t�tel form�ci�ban.

-         Nem… olyankor arra j�v�k r�, hogy t�ged s�rg�sen nevelni kell.

-         H�� h�t apa l�tedre, erre m�g csak most j�tt�l r�… ez ciki! – vigyorog.

-         Erre nem mondok semmit, de �r�l�k, hogy legal�bb egyet�rtesz.

-         Ki mondta, hogy �n magamra gondolok? – vigyorog kisl�nyos huncuts�ggal.

-         Ne h�zd ki a gyuf�t!

-         R�d f�rne egy kis nevel�s – cs�v�lta a fej�t �s sz�npadiasan fels�hajtott.

-         Ut�lom, hogy mindig ti�d az utols� sz�! Most m�r nem �gy lesz, �s nem fogom hagyni, hogy felideges�ts! – morog.

-         N�zz t�k�rbe – vigyorgott a l�ny �s m�r el is h�zta a cs�kot a szob�b�l.

Tom megint felh�zta mag�t term�szetesen. Megint a l�ny�� lett az utols� sz� �s siker�lt felideges�tenie mag�t rajta. �s honnan indultak ki? Egy dics�retb�l. A f�rfi m�r kezdte azt hinni, hogy l�ny�val sose lesz egy vitamentes p�rbesz�de. T�nyleg l�nyeg�ben nagyr�szt mindben van a kisebb fel�l pimaszkod�s, �s hi�ba akar szigor� lenni, olyan, mintha az valahogyan visszapattanna.

K�s�bb Bill ment be hozz�.

-         Nocsak nocsak egyed�l vagy? – rep�lt be a szob�ba �s �lt le.

-         Igen. – v�laszolta sz�kszav�an �s n�zett maga el�. Gondolkodott.

-         Mit csin�lsz itt bent egyed�l? Mi van veled most?

-         Gondolkozom…

-         Mi? Te tudsz olyat? – nevet a fiatalabbik.

-         Megk�rhetlek, hogy ne legy�l olyan, mint Sandy? – sz�rta �t szemmel t�bb helyen is.

-         Uh Sandy. T�nyleg. Mi van vele? Megint besz�lgettetek?

-         Jah… besz�lgett�nk… - morog.

-         Hol van most? �sszevesztetek… megint?

-         Nem tudom, hol van! Nincs kedvem lesben �llni, hogy mikor �hajt valami �r�lts�get csin�lni Sandy.

-         �lhetsz is, nehogy belef�radj. – nevetett j��z�eket b�tyj�n. Mintha most Sandy seg�ts�g�vel � is �jra �lhetn� a piszk�l�d�sokat �s �gy dupl�n csattan Tomon.

-         Bill... most is �l�k, de neked m�r siker�lt teljesen lef�rasztanod, k�rlek ezt m�gegyszer ne, k�s�reld meg. – f�jta ki mag�t a piszk�l�d�s ut�n.

Tom n�z�s�re Bill nem mert m�r mit mondani. �rezte, hogy a becs�let�nek �s az apai lelk�nek nyomot hagy� besz�lget�sen van t�l – ism�t – a l�nnyal. Ink�bb felr�ngatta �s kir�ngatta a szob�b�l, hogy �tvigye a t�bbi sr�choz. Ahhoz a rengeteghez… Georghoz �s Gustavhoz. Ugyanis Georg oda menek�lt. Sandy az anyj�t�l j�tt �s egyenesen be oda, ahol mind a n�gy h�m megtal�lhat�. Addig am�g be nem l�pett a szob�ba a duma az folyt, viszont amint bel�pett, mindenki elhallgatott �s r� szegezte a tekintet�t. Becs�ccsent az �gyon k�z�pre, hogy mindegyik emberke j�l l�thassa �s v�rta, hogy t�rt�njen valami. El�g bosszant� egy szem�ly lehetett. K�t ember az erk�lyen kiugrott volna egy h�rtelen mozdulat�t�l, a m�sik kett� meg j�t r�h�g�tt volna rajta Sandyvel egy�tt.

-         Unalmasak vagytok! Borzalom ez a cs�nd! – t�rte meg azt a cs�ndet, ami az egyetlen b�k�snek mondhat� dolog volt k�zt�k.

-         Te is unalmas vagy! te se csinl�sz semmit! – h�zta fel az orr�t Tom.

-         Igen? sz�val �gy �llunk - �llt fel �s kiment a l�ny.

-         Ezt most csak �n nem �rtem? – pislog az apasorban l�v�.

-         Tom... maradt�l volna cs�ndbe. – jegyezte meg Georg.

-         Ajj, j�l vagytok m�r… legal�bb lesz egy kis �let. – mosolyog a majd’ mindig pozit�v Bill.

-         De nem a te mogyor�db�l csin�l mogyor�kr�met! – �szt�n�sen kapott sz�vege k�zben becses kincs�hez Georg.

-         �s nem t�ged ideges�t fel! – nyomott m�g egy �rvet Bill szem�be n�zve, ez�ttal haverja mellett �llva.

-         De �n j�v�k ki bel�le j�l. - vigyorgott, mire a t�bbiek majd felforrtak. �s Gusra n�ztek mindah�nyan.

-         Khm azt hiszem ideje mennem. - fogta menek�l�re a dolgot a szemmel sz�rt, majd t�vozott is k�reikb�l. Nagy cs�nd telepedett a bent maradtak ra.

-         Megcsappantunk… - jegyezte meg Tom.

-         Elhiszed, hogy ha Sandy most bej�nne, akkor ketten lenn�nk a szob�ban? – d�lt h�tra a fiatal Kaulitz.

-         Azt hiszem felesleges r�k�rdeznem mi�rt is. – forgatta a szem�t az id�sebb K.

Ezt a napot is �gy Sandy ir�ny�totta voltak�pp �gy, hogy el�g keveset volt a sr�cok k�zel�ben az apj�t lesz�m�tva, akit megl�togatott egyszer k�tszer. Dia meg mintha elt�nt volna a hotelb�l, senki sem l�tta. Holott csak lent volt a konyh�n. Tom m�r el is felejtette, hogy mennyire odavan a n� a helyi specialit�sok�rt, a k�l�nlegess�gek�rt. Mindig mindent kipr�b�lna. Hagy ne keljen mondani, hogy az ajt�k m�g�tt anno mi�rt is szerette abban a kis id�szakban Tom. No meg persze a n�nek nem az volt a c�lja, hogy a sr�cokkal t�ltse ezt a kis id�t, hanem ha m�r Sandyt elr�ngatt�k, akkor seg�tsen neki felk�sz�lni a suliba, amit kihagy �s/vagy amit eddig kell, ha m�r az apja nem teszi meg �s ez j� neki is kis laz�t�s gyan�nt.

M�snap Tom reggel m�r nagyban k�sz�l�d�tt. De nagyon nem tal�lta a kedvenc fels�j�t, amit m�ra sz�nt, kis� felment benne a pumpa… annyira, hogy szinte figyelembe sem vette, hogy nem egyed�l van.

-         Hogy a rohadt redv�s... – sz�lltak a sz�p szavak a sz�j�b�l, ahogy pakol�szott.

-         Rohadt redv�s… - jegyzi mag�nak nem �ppen mag�ban Sandy.

-         Hogy baszn� meg! – horkan fel.

-         Hogy baszn� meg... – jegyzi meg ezt is.

-         Ne ut�nozz b*zdmeg! – sz�l m�rgesen a l�ny�ra.

-         Bazdmeg... ezeket mondhatom anyunak is? – sunyi vigyor.

-         Ha �lni akarsz m�g, akkor nem... – ahogy pakol�szott, m�g a kez�t is bev�gta a kis doh�nyz� asztalba - azt a k**va any�dat! – k�romkodott, azonban ekkor heves l�bdobol�st lehetett hallani Tom m�g�l. - itt van m�g�ttem igaz? – nyel nagyot a f�rfi �s a l�ny�ra n�z, aki vele szemben �llva l�tta, hogy ki is �ll Tom m�g�tt.