Ha a d�bbenetet 10-es sk�l�n lehetne m�rni, akkor, ami Tomot �rte az most a 20-at s�roln�. Ideje nem volt gondolkodni a d�h olyan gyorsan vette �t a korm�nyt az esze felett. Odatrappolt a p�roshoz �s Billt sz� szerint let�pte Nicole-r�l. K�rdezni se kellett volna mi a baja, hiszen sug�rzott bel�le, hogy most egy hadsereget k�pes lenne megfojtani egy k�zzel.

-         Eszedn�l vagy? – emelte meg a hangj�t a s�t�tebbik iker. Viszont miel�tt folytathatta volna, Tom �kle m�r �trendezte az arc�t.

-         Tom! – �t�tte meg a magas C-t hangj�val Nicole.

-         Ne �sd bele az orrod! N� l�tedre te is meg�rdemeln�d! – oltotta le. �s igaza volt. Nicole most �gy s�llyedt volna a f�ld al�, mintha oda is aut�p�lya �t vezetne, s oda egy sportkocsival hajtana le, eg�szen a poklok pokl�ig, a legm�lyebb bugyr�ig. – neked, amit besz�lt�nk m�r nem is �r semmit? Egyik f�leden be, a m�sikon meg ki? Kialudtad a dolgokat vagy mi? – emeli meg a hangj�t.

-         De h�t veled is haragba vagyok! – szinte g�piesen p�r�gtek a „tanult” eml�kek a szemei el�tt.

-         M�r hogy lenn�l?! Megbesz�lt�nk mindent! A tegnapi vereked�st is! A telefonos dolgot is! Este besz�lgett�nk! Szenilis vagy? – akad ki. H�t m�g Nicole, aki az esti telefonr�l nem is tudott. Kezdett �sszezavarodni. Van, amir�l m�g nem tud? V�lasz helyet, szem�t csak a k�t f�rfin j�rtatta, h�tha v�laszt kap saj�t k�rd�seire, saj�t bels� hangjaira. Ugyanakkor v�lasz helyett viszonzott �rtetlen n�z�seket kapott az ikerp�rt�l.

V�laszolni m�r nem tudott, ez�rt csak halkan kil�pdelt az �p�letb�l. Friss leveg�t kellett sz�vnia, miel�tt az Istenek l�ba el� �jul. Nem mehetett el onnan. F�ltette az �ll�s�t, hab�r ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozni m�r el�g neh�znek tartotta. Rendelt mag�nak K�nai kaj�t, amit kint evett meg az �p�let el�tt.

-         �s az �zl�sed is napr�l napra v�ltozik… - jegyzi meg egy hang mellette. Meg se fordult a l�ny, hogy megn�zze, ki sz�l be m�r megint. A hangb�l felismerte. Nem is v�laszolt, csak evett tov�bb. Egy pillanatra n�zett csak od�bb, m�r nem �lt mellette senki. Milyen hazugs�ggal �llhatna el�? Vajon bevenn�nek e m�g valamit? Fogalma sem volt �s arr�l sem, hogy eddig miket hazudott, mit mondott igazat, stb.

A sr�cok 3 m�teres t�vols�got tartottak egym�s k�z�tt a nap folyam�n, �s egyik sem igaz�n besz�lt Nicole-hoz. Ez egyr�szt nyomaszt� volt, m�sr�szt pedig megk�nnyebb�l�s a l�ny sz�m�ra, �gy nem kell f�lrebesz�lnie, csak v�geznie azt, ami�rt fizetik… �s az nem a hazugs�g…

Ilyen csend sem volt m�g h�rm�juk k�zt. A munka befejezt�vel Nicole t�vozott is. Kit�r�vel ment haza, �gy mire haza�rt m�r testv�re nem volt otthon. Legal�bb most nem vezeti le rajta a fesz�lts�get.

Mindek�zben Audrey nem t�l ki�lt�zve �lt az �tteremben Adammal szemben. �tban odafel� azon j�rt az esze, hogy Nicole, hogyan boldogult a nap folyam�n. Rem�lte nem nagy k�vetkezm�nye van az esti besz�lget�snek a napra n�zve. Kerekei rendesen forogtak a t�ma k�r�l, m�gnem megl�tott a szeme el�tt egy kezet lebegtetni.

-         Itt vagy Audrey? Figyelsz r�m?

-         Igen persze – b�lint „fel�bredve” a k�rdezett.

-         Ism�teld meg, amit mondtam utolj�ra – sz�k�tette a szemeit.

-         Khm, itt vagy Audrey? – az ir�nia az hallatszott kellemes hangj�ban.

-         Haha nagyon vicces. Itt j�ratom a sz�m �s nem is figyelsz r�m…

-         Mint mi�ta kett�ment�nk. �s ezen te m�g csod�lkozol?

-         Igazad van, nem �jdons�g.

-         Kac-kac. Meddig tervezted a vacsit, mert dolgom lenne. – n�zett az �r�j�ra a l�ny.

-         Mif�le dolgod? – h�zta fel a szem�ld�k�t k�v�ncsian Adam.

-         Hazamenni – sz�r�s n�z�se ism�t el�ker�lt �s azzal szurk�lta teli a szembe�l� f�rfit.

-         Ennyire csak nem lehetek tasz�t�!

-         Mondd m�r, hogy mi�rt h�vt�l ide.

-         Hogy megbesz�lj�k!

-         Azon bel�l – forgatta az ujj�t a l�ny k�rbe, jelezve az el�rehalad�st, siettet�st.

-         Nagyon sajn�lom, ami t�rt�nt.

-         Ez gyenge.

-         Mi�rt nem �rted meg, hogy megb�ntam, hogy akarlak?

-         Mi�rt nem �rted meg, hogy t�ll�ptem rajtad?

-         Az a n� csak egy hiba volt.

-         Most m�r legal�bb nem tagadod.

-         A kedved�rt…

-         �s akkor? Akkor a te kedved�rt hallgatt�l? J�kor lettem fontos.

-         Ez te is tudod, hogy nem �gy van. �s m�r megint mi bajod? – k�rdezte a f�rfi. Audrey el�gg� sok probl�m�val k�szk�d�tt mostans�g. Ez a csereber�s dolog sok gondot okozott eddig is neki, rengeteg fejt�r�st.

-         Semmi. – f�jta ki mag�t.

-         Kezdj�k el�r�l. M�g mindig ugyan�gy szeretlek, mint akkor is �s az�ta is. Olyan j� volt minden �s az a buta l�p�s…

-         �n m�r nem szeretlek… az�ta. Akkor volt es�lyed, most nincs. Tudod, hogy egy rossz l�p�s a l�pcs�n sem felfele fog vezetni.

-         Ez nem l�pcs�!

-         Hanem egy kapcsolat… Volt. Tudod, tal�n ha az els� pillanatokban loholsz �gy ut�nam, akkor lehet, hogy m�ra jobb szemmel n�zn�k r�d, �s nem tartom kiz�rtnak, hogy tal�n egy�tt is lenn�nk, de te le se sz*rt�l �s az id� alatt siker�lt elfelejtenelek �s mostm�r m�sra koncentr�lok.

-         Arra hogy egy ikerp�rb�l h�ly�t csin�ljatok Nicollal?!

-         Ezt te nem �rtheted!

-         Akkor magyar�zd el!

-         Nicole kapta ezt az �ll�st, csak m�r az els� napokban k�zbe j�tt neki valami �s nem k�rhetett ki r� szabads�got, m�giscsak az els� napok, nem �gy k�ne kezdenie…

-         �s akkor ker�lt�l te a k�pbe…

-         Igen �s…

-         Az�ta is, ha kell, te ott vagy…

-         Igen �s…

-         �s m�r nagy szart kavartatok magatok k�r�l.

-         Igen �s…

-         �s tartsam a sz�mat.

-         Megk�rn�lek.

-         J� rendben, de cser�be…

-         Itt �l�k veled. Ez volt a kit�tel, eml�kezz csak vissza. Meghallgattalak, besz�lgett�nk. �n nem szegtem meg a szavam, h�t te se tedd. – komolyan n�zett Adam szem�be.

-         Rendben, igaz. Azt megtudhatom, hogy ki az aki miatt �n m�sodik helyre ker�ltem?

-         Khm… utols� – jav�totta ki. – �s Tom Kaulitz. Azthiszem nekem m�r nincs �tv�gyam. – �llt fel az asztalt�l. – minden j�t. – indult meg ki. Rem�lte, hogy ezzel a vacsor�val le lett z�rva minden. Nyugodtan, szeretett volna hazamenni, azonban mikor kiment, majd’ meg�llt az �t� benne. – h�t te? Hogy ker�lsz ide?