-          Istenem, mutasd, melyik az a fontos asztal? – k�rdezte Audrey t�relm�t vesztve.

-          Na j�, n�zd, ott van! R�l�tni az �ce�nra! – mutatott az egyik legh�ts� asztalra, amin�l k�t cicababa �cs�rg�tt egyed�l. Na de nem sok�ig. K�s�r�ik ebben a pillanatban �rkeztek vissza a mosd�b�l. Ki m�s lehetett volna, mint Bill �s Tom Kaulitz?

Audrey el�gg� nagy szemeket meresztett, ahhoz, hogy mindenki megl�ssa, csod�val hat�ros m�don azonban nem az � tekintete �rulta el az �tterem sokkos r�sz�t. A mellett�k l�v� asztalt k�rte Ben, nem sejtve, hogy ez rajta k�v�l senkinek sem tetszik. Magukat is gy�zk�dve �rtek oda �s �ltek le kecsesen. A l�nyok soha nem ut�lt�k m�g ennyire a perif�rikus l�t�st. Valahogy mindig k�pbe ker�ltek az ikrek. A sors se akarja, hogy megszabaduljanak t�l�k.

-          K�sz�n�m, hogy elh�vt�l Adam! – mondta kiss� az �tlag feletti hanger�vel.

-          Nem i… - lep�d�tt meg, mire a l�nyt�l hat�rozott tekintetet kapott. Azonnal �rtette a szitut. – Nem is kell megk�sz�nn�d… ez term�szetes.

A p�rbesz�dre a m�sik asztaln�l �l�k is felfigyeltek. A szem�k sark�b�l l�tt�k, hogy j� n�k �lnek mell�j�k, de nem akartak b�mulni, f�leg ha m�r randin vannak, de most a hangok nagyon ismer�sek voltak.

-          Mondtam m�r, hogy milyen sz�p vagy? – b�kolt m�r csak az�rt is Tom a nagy mell� n�nek, aki vele szemben �lt.

-          Azt szeretem benned Adam, hogy te mindig kreat�van udvarolsz, �s sose mondasz sablonos sz�vegeket. �gy eltudom hinni �ket.

-          Sablonos sz�veg? – akadt ki Tom.

-          T�gyekkel randizol?! – ugyan�gy Audrey.

-          Tomi, ismeritek egym�st? – k�rdi a sz�ke sz�ps�g.

-          A szomsz�d csaj… - mondta – ne is foglalkozz vele.

-          Szomsz�d a segged! – morogja az orra alatt Audrey.

-          Sz�gyellhetn�d magad – t�togja Bill fel� Nicole. Undor�t�nak l�tta, ahogy egy kikent m�n�vel �lt szembe. Ezen fel�l m�lys�gesen csal�dottnak �rezte mag�t, tal�n a pici rem�ny miatt, hogy nekik a kapcsolatuk emelked�ben volt. Bill csak m�rgesen n�zett vissza, amolyan „edd meg, amit f�zt�l” n�z�ssel.

-          Minden rendben van, Nicole? – f�rk�szte a tekintet�t Ben.

-          Igen persze. Jeleztem a pinc�rnek.

-          Az ablak fele?

-          Nem arra ment el? – igazgatta a haj�t idegesen.

-          Sz�lok �n. – h�vta is rendelni. – mit k�rsz?

-          Valamit, ami k�nnyen cs�szik, egy leves t�k�letes.

-          �n bort is k�rek mell� – figyelmeztette a pinc�rt Audrey is, miut�n a k�v�ns�g�t feliratta � is. �rezte, hogy ezt az est�t nehezen fogja kib�rni.

Fesz�lten, meredten a randipartnerekre meredve pr�b�lt�k a s�rtett felek elker�lni egym�s tekintet�t �s aur�j�nak �rzet�t.

-          �gy l�tom nem tudod Adamet elfelejteni. – jegyezte meg Tom.

-          �gy l�tom nem tudod befogni a sz�dat. Adamnek nem kell k�t g�r�gdinnye, hogy �szrevegyen!

-          Tal�n ez�rt nem jutott semerre a kapcsolatotok! Nincs mire figyelni.

-          Te szem�t vagy � �rt�keli a sz�ps�gem! – m�rgel�d�tt a l�ny. A levese �rkezett, de Tomnak, illetve a l�b�nak h�la nem az asztalra, hanem a ruh�j�ra.

-          Tal�n �gy lesz egy kis �zed is! A cs�p�s volt az alap.

-          Mi a fene �t�tt bel�d?! – pattant fel az asztalt�l.

-          Hogy lehettek ennyire szemetek?! – �llt fel Nicole is.

-          Engem ne keverj bele! – h�borgott Bill is.

-          Csal�dtam benned is!

-          Pont ti vagytok felh�borodva? Eml�keztek az el�z� napokra?!

-          Mi �j �letet kezden�nk!

-          �s abba mi a forgat�k�nyv? K�vess�k a Kaulitz�kat? Igaz�n lesz�llhatn�tok r�lunk!

-          Ti teljesen elmebuggyantak vagytok!

-          Ezt n�zem ki bel�letek.

-          Edd meg a v�lem�nyem! – nyomta a k�p�be a tejberizs�t Nicole.

Egym�s mellett kiab�ltak el. Teljesen elszabadult minden. Emelt hangon, nem mellesleg �llva ment a sz�v�lt�s n�gy�k k�z�l. Szinte senki nem �rtett m�r semmit, annyira egybefolyt az eg�sz. De arra pont el�g volt, hogy a halk k�r�st figyelmen k�v�l hagyva lassan a biztons�giak jelenjenek meg �s k�s�rj�k ki �ket a leveg�re. Sz�p kis l�tv�ny lehetett, ahogy kajamaszatos p�rok �llnak egy �tterem el�tt. A korhol�st meg se hallott�k szinte, miszerint ki vannak tiltva onnan.

-          Ez is a ti hib�tok! – morogta Bill.

-          M�g hogy a mi�nk! Ki buktatta ki a pinc�rt? – ripakodott Audrey.

-          Ki v�gta hozz�m a kaj�j�t?!

-          Meg�rdemelted! – fonta �ssze a karjait Nicole.

-          Ezt is elrontott�tok, mint minden m�st! Ez volt a kedvenc hely�nk!

-          Volt… Ki mondta, hogy gyertek ide? Ki mondta, hogy k�tekedjetek?

-          �nz�k vagytok. Mindig csak arra gondoltok, hogy titeket milyen s�relem �rt, ti mit vesz�tetek, ti �gy ti �gy, de az, hogy vel�nk mi van, arra nem gondoltok. V�tett�nk egy hib�t, egy el�g nagyot. �letre sz�l� b�ntet�s j�r �rte? – k�rdezte csal�dott arccal Audrey. Ez kibukott bel�le er�sen.

Erre nagyot n�zett az ellenkez� nem� ikerp�r. Messzire mentek volna? Igen ezzel az �ttermes megold�ssal mindenk�ppen, mindannyian. Ezen fel�l is? �k voltak a s�rtettek nem? Bele se gondoltak, hogy mi�rt is lehetett az, ami. Nem t�r�dtek az okokkal, csak a k�vetkezm�nyekkel, �s mindenben nekik �llt feljebb. Ezzel maguknak is �s a l�nyoknak is megnehez�tett�k a dolg�t.

-          Az �rz�seinkkel j�tszottatok. �s mi vagyunk az �nz�k? – emlegette fel Bill.

-          �rz� emberek vagyunk. Nek�nk sem esett j�l ez az eg�sz. A saj�t h�l�nkba gabalyodtunk bele. El se tudod k�pzelni, hogy mennyiszer abba akartuk hagyni, de m�r �rzelmileg annyira belekusz�l�dtunk, hogy nem akartunk megb�ntani senkit, azonban v�llalnunk kellett k�t, sz�munkra fontos szem�ly csal�d�s�t, mert ezt tov�bb nem lehetett. �gy is el�gg� b�ntudatunk volt nap, mint nap, hogy �gy �l�nk. Sz�munkra is teher volt �s egyre nehezebb teher, min�l jobban megszerett�nk titeket. Egyetlen b�nnek azt �rzem, hogy bel�d szerettem – indokolt Nicole.

-          B�n, ha szeretsz?

-          B�n, ha a szerelmemmel b�ntok.