---

Ez történt többek közt a Rurouni Kenshin (Sony) vagy a Detective Conan (Giza Studio) esetében is, az ilyen közös projektek közül azonban a legsikeresebb és leglátványosabb kétségtelenül az InuYasha volt. A sorozatot gyártó Sunrise Inc. ugyanis az ország legjelentősebb lemezcégét, az Avex Trax-et kérte fel a betétdalok szállítására, és nekik köszönhetően azok kivétel nélkül mind a legsikeresebb J-Pop előadóktól származtak, olyan illusztris névsorral gazdagítva a sorozatot, amihez hasonlóval sem büszkélkedhetett más anime.

Az ehhez hasonló közös projektek mindkét fél számára nagyon hasznosak, mivel ilyenkor (megfelelő marketinggel), a két hatalmas, de közönség szempontjából egymást csak részben fedő szórakoztató iparág közül mindkettő számos új vásárlót szerezhet magának. Az adott énekes vagy zenekar rajongója leül a tévé elé vagy elmegy moziba, és megnézi az animét, amiben kedvence énekli a betétdalt, sőt talán még a DVD-t is megveszi később. Mindeközben az egyszeri animerajongó ugyanezt teszi az aktuális kedvenc sorozatához kapcsolódó cédékkel, netán az adott előadó más lemezeivel is. Persze a kiadók előszeretettel próbálják ezzel-azzal elősegíteni a vásárlókedvet, nem véletlen például, hogy ilyenkor a cédék gyakran két különböző borítóval jelennek meg, egy animeszereplőssel és egy normál verzióval, amin az előadó látható.

A zenékért felelős Avex Trax igen különleges jelenség és egyben a múlt évtized egyik legnagyobb sikersztorija is. Míg szinte minden országban a nagy, nemzetközi lemezcégek egyike van vezető pozícióban (a Sony, az EMI, a Universal és társaik), Japánban, ami ráadásul Amerika után a világ második legnagyobb zenei piaca, egy nem különösebben nagy múlttal rendelkező, helyi, független kiadó sikeresen mögé utasított mindenkit és immár hosszú évek óta megingathatatlanul áll a dobogó élén, mint a legnagyobb lemezeladásokkal büszkélkedő cég. A kiadó 1990-ben indult, és elképesztő sikereit annak köszönheti, hogy sikerült addig és azóta is példátlan módon felkavarniuk az akkoriban már jó ideje langyos állóvízhez hasonlatos japán könnyűzenei életet.

Pár nagy sikerű válogatássorozattal meghonosították az euro-dance stílust Japánban, ami elképesztő népszerűségre tett szert az újdonságra áhítozó fiatalok körében. Ezután elkezdtek hazai előadókat is leszerződtetni, részben ugyanebben a stílusban. A két producerzseni, Tatsuya Komuro és Max Matsuura sikersorozatainak köszönhetően az évtized közepére már a legjelentősebb kiadók közé tartoztak, majd a nagyszerű érzékkel összeválogatott előadóknak köszönhetően, meg sem álltak a csúcsig. Ráadásul idővel a lemezkiadás mellett sok más tevékenységgel bővítették a profiljukat és kiterjedt szórakoztatóipari birodalommá váltak.

Egyedi mix

Az elsősorban női előadóiról közismert Avex Trax kiadó próbált kedvezni az InuYasha inkább lányokból álló közönségének, ezért az első nyitódalt a hattagú V6 fiúcsapatra bízták – ez lett a Change The World, a kellemes, kissé melankolikus számairól ismert Do As Infinity-féle fukai mori mellett az a szám, ami a leginkább egybeforrt a sorozattal. Nem csoda, hogy pont ez a két zenekar volt az, akik később is felbukkantak zenékkel.

A V6 és a Tackey & Tsubasa duó mellett a többi dal mind énekesnőkhöz, vagy női frontemberrel rendelkező zenekarokhoz kötődik, többek közt az ország legsikeresebb pop-dívájához, Ayumi Hamasakihoz, de ilyen az akkoriban sikerei csúcsán levő lánytrió, a dream, a koreai származású BoA, a bő tíz éve töretlen népszerűségű Every Little Thing duó, vagy a dögös RnB darabok és belassult balladák közt váltogató Namie Amuro. Kivétel nélkül mind az ország legnépszerűbb előadói, akikre egyébként nem jellemző, hogy számaik animékben bukkanjanak fel, így érthető, hogy miért akkora szenzáció mind Japánban, mind a nemzetközi anime és J-Pop rajongók közt a sorozat és a négy mozifilm zenei felhozatala.

Természetesen azóta is volt jó pár példa hasonló összefogásra animestúdiók és lemezkiadók közt (a Bleach zenéi például nagyrészt a Sonytól érkeztek, a Death Note ilyen vonatkozásairól pedig a Mondo előző számában is szó esett), de egyik sem lett ilyen átütően sikeres lett, arról nem is beszélve, hogy itt kizárólag a japán popzenei elit képviselői vonultak fel, így az InuYasha ilyen szempontból egyedi és, nagy eséllyel, megismételhetetlen különlegességnek számít.

case


Az InuYashában felhasznált számok listája

Főcímzenék
V6: Change The World (ep. 1-34 és 148)
hitomi: I Am (ep. 35-64)
Nanase Aikawa: owari nai yume (ep. 65-95)
Every Little Thing: Grip! (ep. 96-127)
Tackey & Tsubasa: One Day, One Dream (ep. 128-157)
Hitomi Shimatani: Angelus (ep. 158-167)


Végefőcím zenék
dream: My will (ep. 1-20 és 167)
Do As Infinity: fukai mori (ep. 21-41)
Ayumi Hamasaki: Dearest (ep. 42-60)
BoA: Every Heart (ep. 61-85)
Do As Infinity: shinjitsu no uta (ep. 86-108)
Day After Tomorrow: itazura na Kiss (ep. 109-127)
Namie Amuro: Come (ep. 128-147)
V6: Brand New World (ep. 149-166)


Mozifilmek
Ayumi Hamasaki: No more words (InuYasha the Movie 1: Affections Touching Across Time)
Every Little Thing: yura yura (InuYasha the Movie 2: The Castle Beyond the Looking Glass)
Every Little Thing: ai no uta (InuYasha the Movie 2: The Castle Beyond the Looking Glass)
Namie Amuro: Four Seasons (InuYasha the Movie 3: Swords of an Honorable Ruler)
Do As Infinity: rakuen (InuYasha the Movie 4: Fire on the Mystic Island)

 

 

 

Forrás: MondoWeb